„Én ezt úgysem tudom.”
„Nekem ez nem fog menni.”
„Mások jobbak nálam.”
Ezek a mondatok sok szülő számára ismerősek lehetnek.
Talán ilyenkor az első reakciónk az, hogy megpróbáljuk meggyőzni gyermekünket az ellenkezőjéről.
„Dehogynem tudod!”
„Te nagyon ügyes vagy!”
„Ne beszélj így magadról!”
És természetesen szeretetből tesszük.
Szeretnénk, hogy lássa azt, amit mi látunk benne.
Azt az értéket.
Azt a lehetőséget.
Azt a sok mindent, ami benne van.
De vajon hogyan tudjuk igazán segíteni abban, hogy ő maga is elhiggye?
Az önbizalom belülről épül
Az önbizalom nem azt jelenti, hogy egy gyermek mindig biztos magában.
Nem azt jelenti, hogy soha nem fél.
Nem azt jelenti, hogy mindig sikerül neki minden.
Az önbizalom inkább egy belső érzés:
„Képes vagyok megpróbálni.”
„Ha nehéz, kérhetek segítséget.”
„Ha nem sikerül elsőre, tanulhatok belőle.”
Ez a fajta belső biztonság sokkal többet ér, mint az, ha egy gyermek mindig csak a sikerhez köti az értékét.
Nem a tökéletes gyermek a cél
Sok szülő a legjobbat szeretné gyermekének.
Szeretné, hogy boldog legyen.
Sikeres legyen.
Megtalálja a helyét a világban.
Néha azonban észrevétlenül túl nagy hangsúly kerül a teljesítményre.
A jegyekre.
Az eredményekre.
A versenyekre.
Pedig egy gyermeknek nemcsak teljesíteni kell megtanulnia.
Hanem élni.
Próbálkozni.
Felfedezni.
Kérdezni.
Keresni.
A belső erő akkor alakul ki, amikor a gyermek megtapasztalja:
„Nem csak akkor vagyok értékes, amikor sikerül valami.”
A kis lépések ereje
A magabiztosság ritkán egyetlen nagy sikerből születik.
Sokkal inkább apró tapasztalatokból.
Amikor egy gyermek:
egyedül megold valamit,
kiáll magáért,
segítséget kér,
új dolgot próbál ki,
végigcsinál valamit, ami nehéz volt.
Ezekből a pillanatokból épül egy belső történet:
„Én olyan ember vagyok, aki képes fejlődni.”
A dicséretnek is van ereje
Nagyon fontos, hogyan dicsérünk.
Ha mindig csak azt mondjuk:
„Te milyen okos vagy!”
„Te milyen tehetséges vagy!”
akkor a gyermekben kialakulhat az az érzés, hogy ezt az állapotot meg kell tartania.
És ha valami nem sikerül?
Akkor talán azt gondolja:
„Lehet, hogy mégsem vagyok olyan okos.”
Sokszor többet adunk, ha az erőfeszítést vesszük észre:
„Láttam, mennyi energiát tettél bele.”
„Nagyon kitartó voltál.”
„Észrevettem, hogy nem adtad fel.”
Ezek azt tanítják:
A fejlődés rajtam is múlik.
A gyermeknek szüksége van arra, hogy meghallják
Az önbizalom nemcsak abból épül, amit mondunk.
Hanem abból is, ahogyan jelen vagyunk.
Amikor egy gyermek mesél valamiről, ne mindig a megoldást keressük elsőként.
Néha kérdezzünk:
„Te hogyan látod?”
„Szerinted mi lenne a következő lépés?”
„Mire lenne szükséged?”
Ezekkel azt üzenjük:
Bízom benned.
Fontos a véleményed.
Képes vagy gondolkodni és dönteni.
A kreativitás és az önbizalom kapcsolata
Az alkotás különleges lehetőség arra, hogy a gyermek megtapasztalja saját erejét.
Amikor fest vagy rajzol, nincs egyetlen jó válasz.
Nincs másolat.
Nincs összehasonlítás.
Van egy ötlet.
Egy érzés.
Egy saját megoldás.
És amikor elkészül egy alkotás, ott van előtte valami kézzelfogható bizonyíték:
„Én hoztam létre ezt.”
Ez az élmény nagyon sokat adhat a belső bizalomhoz.
Harmónia gyakorlat – A siker apró pillanatai
Készítsetek egy „Büszke vagyok magamra” füzetet.
Nem nagy dolgoknak kell belekerülniük.
Például:
„Ma meg mertem kérdezni valamit.”
„Ma segítettem valakinek.”
„Ma újra próbáltam.”
„Ma valami nehéz dolgot megcsináltam.”
Idővel a gyermek látni fogja:
Sokkal több mindenre képes, mint gondolta.
Harmónia útravaló
Az önbizalom nem azt jelenti, hogy nincs bennünk bizonytalanság.
Azt jelenti, hogy a bizonytalanság mellett is merünk lépni.
A gyermekeknek nem tökéletes életre van szükségük.
Hanem olyan kapcsolatokra, ahol megtapasztalják:
„Hisznek bennem. Így én is megtanulhatok hinni magamban.”
Kérdés hozzád:
Mi volt az a pillanat, amikor először láttad a gyermekedben azt, hogy valamire igazán büszke lehet?
Segíts gyermekednek felfedezni önmagát, ingyenesen letölthető Harmónia munkafüzetem segítségével!
