Óvodásként még tűzoltók, balerinák, űrhajósok, orvosok vagyunk – minden, ami csak eszünkbe jut. Aztán jön az iskola, és a kérdés egyre sürgetőbbé válik: „Mi leszek, ha nagy leszek?” A szülőkben feszültség ébred, a gyerekekben pedig bizonytalanság. De mi van, ha rosszul tesszük fel a kérdést?
A „Mi leszel, ha nagy leszel?” csapdája
Ez a kérdés önmagában óriási nyomást helyez a gyerekekre. Azt sugallja, hogy már most el kell dönteniük életük fő célját, és ha ez nem egy “komoly” pálya, akkor baj van. Pedig gyermekeink boldogsága és sikere nem azon múlik, hogy milyen foglalkozást választanak, hanem azon, hogy felismerik és kibontakoztatják-e az egyedi erősségeiket.
Nyugalom, nem kell a jövőn görcsölni!
Képzeljük el, milyen lenne, ha a „Mi leszel, ha nagy leszel?” helyett inkább azt kérdeznénk: „Miben vagy különleges?”, „Mit szeretsz a legjobban csinálni?”, „Miben segítettél ma másoknak?”
Ez a váltás azonnal leveszi a terhet a kicsik válláról, és arra ösztönzi őket, hogy a jelenre és a saját képességeikre fókuszáljanak.
Honnan tudhatjuk, mi a gyerekünk igazi erőssége?
Nem mindig az, amiben jó jegyet hoz az iskolában! Az igazi erősség az, amit szívesen csinál, ami energiát ad neki, amiben elmerül és flow-ban van. Lehet, hogy:
- Kiválóan mesél és történeteket talál ki. (Kreatív gondolkodó, kommunikátor)
- Örömmel segít másoknak, empatikus és figyelmes. (Segítőkész, társas intelligencia)
- Bármit szétszed és összerak, kíváncsi, hogyan működnek a dolgok. (Logikus gondolkodó, problémamegoldó)
- Órákig képes építkezni, alkotni, rajzolni. (Konstruktív, vizuális intelligencia)
- Energikus és sportos, szeret mozogni. (Testi-kinetikus intelligencia)
- Csak úgy lubickol a zenében, ritmusos. (Zenei tehetség)
Hogyan segíthetünk neki 3 egyszerű lépéssel:
- Figyelj! Nézd meg, mi az, amiben elmerül, amitől felragyog a szeme. Ne csak a kész eredményt dicsérd, hanem a befektetett munkát, a kitartást, a kreativitást is!
- Bátoríts! Adj lehetőséget arra, hogy kipróbáljon új dolgokat. Ne irányítsd túl szigorúan, hagyd, hogy ő fedezze fel a saját útját.
- Ne minősítsd! „Ez jó, az rossz.” helyett mondd inkább: „Látom, élvezed!”, „Milyen ügyesen megoldottad!”, „Mesélj, miért pont így csináltad?” Ezzel megtanulja értékelni önmagát és a folyamatot.
A cél nem egy címke, hanem egy teljes, magabiztos személyiség.
Ha gyermeked tudja, miben jó, mit szeret csinálni, és miben tud segíteni a világnak, akkor a „Mi leszek, ha nagy leszek?” kérdésre a válasz sokkal könnyebb lesz. Nem egy konkrét foglalkozást fog mondani, hanem egy érzést: „Azt fogom csinálni, amiben a legjobb vagyok és amivel örömöt szerzek!”
Ez a nyugodt megközelítés nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is hatalmas felszabadulást hoz. Engedjük meg nekik, hogy önmaguk legyenek, és nézzük meg, milyen csodálatos utakra lelnek!
Ha szeretnéd, hogy gyermeked részt vegyen egy Önismereti workshopon, ahol felismerheti erősségeit, képességeit és ez alapján könnyebbé váljon a pályaválasztás számra, akkor szeretettel ajánlom figyelmedbe workshopomat:
Mi leszek, ha nagy leszek? – workshop 8-18 éves gyerekeknek
- Mit gondolsz? Te hogyan segíted gyermekednek felfedezni az erősségeit? Oszd meg kommentben!
- Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, hogy minél több szülőhöz eljusson ez a fontos üzenet!
- Kövess további hasznos tippekért!
